Szirmok

húsz éve már

hogy a hajnal rám dobta

árvaságom örök köpönyegét

ketrecbe zárva gyermeki nevetésem

gyertyát gyújtok

a hajnali szürkületben 

esőcsepp reszket a villanyvezetéken

egy galamb várakozik az öreg cédruson

  harmat ébred  távoli réteken...

reggelt kondul a templomharang 

szülőanyámra emlékezem...

2012. szeptember 28.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat