Szirmok

Agyag és kövek...

Esett az eső, akkor... januárban.
Dörgött az ég.
Agyagba ragadt cipőben álltam ...

Köröttem tömeg, s apró kis kövek...
Sírtak az esernyők,
én temettelek.
A hang ... s a félelem,
mikor koporsón koppant a virág.
Plébános mondott imát...
Az ég  erősen dübörgött,
s  koszorúkat mosdatott.
Kövekre hajoltak a gyászszalagok...

Vén platán ágai közé
szorult a bánatom,
huszonegy éve őrzi
agyagban hagyott lábnyomom.

2011. január 23.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat