Szirmok

Szememet bántja a fény,

becsukom.

Zárt pillák mögött utazom

oda,  ahova   nem ér el szavam.

Elhallgatok.

Imafüzérbe kapaszkodok,

reményfalakat építve

minden  hozzám írt dalból.

 Magasra emelem, hogy lássa

kinek  fényforrása  pihen…

Odafönn  zendül    az ég

nehéz fátylat hord  a csend…

  belső zene   ringat

összekulcsolom kezem.

2012. július 26

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat