Gyöngyöket látok…
Keleten tegnap is esett.
Szélbe kapaszkodtak a fellegek,
némelyik fénylett.
Aztán sötét lett.
Csillagok dőltek a hold oldalának,
árnyékot kerestek a fák.
Megégett a sok virág…
Ami mégis megmaradt, öntözni kell,
míg a kút ad vizet…
Ha becsukod szemed, még láthatod
a lila vízcseppeket.
Bádogcsendet a templomtornyán,
délibábot messze…
Játszik az Isten. Nem döntötte el,
hogy felhőit hova eressze...
Tudni akarja könnye mennyit ér…
Ma is öntözni kellett, - vízhordó lettem.
Két kannát cipeltem… szoknyám földig ér...
Keleten békák nevettek,
itt, a dombok tövében... nyugaton,
gyöngyöket látok a galambokon...
2011.