
Amikor megszülettem
 erősen fújt a szél,
 Nem volt a fákon már,
 sehol  falevél.
 
 Zokogott a felhő, 
 eltakarta a Napot,
 Az égen csak néhány 
 fázó csillag pislogott.
 
 Amikor megszülettem, 
 nem várt senki sem,
 Hideg füst gomolygott 
 a kéményeken.
 
 Madárdal nem szólt, 
 s nem nyílott virág,
 Fekete csend szorongatta 
 a kis szülőszobát.
 
 Amikor megszülettem, 
 nem voltak szavak, 
 Puha meleg könnyek, 
 csak tátogató falak.
 
 Kis kezemet nyújtottam: 
 Megjöttem, itt vagyok!
 Sűrű köddé váltak 
 lelkemből a sóhajok.
1998.