Szirmok

Még alig múlt tíz óra, de nem volt kedve az adatbázis elemzéséhez. A határidő sincs közel és addig inkább foglalkozna a pályázatokkal. Az nem olyan száraz. Odakint már lombot bontottak a fák. Lent a parkban sokszínű tulipánok szirmain táncolt a fény. A nyitott ablaknál néha orgonaillatot hozott a szél… Eszébe jutott az édesanyja. Jó lenne vinni neki egy csokor orgonát. Hamarosan anyák napja lesz. Az íróasztalán levő naptárra tekintett. Mérges volt magára, mert már két telt el, és nem hívta fel, pedig megígérte, hogy minden héten beszélnek. Még jó, hogy most van társasága, hisz a nyárra, odaköltözött hozzá Terka néni, akivel el tudja ütni a magányát, csak Éva valamiért nem kedvelte. Volt benne valami, ami taszította. Mindig olyan tudálékos volt, erőszakosan okoskodó.

Talán ezért is húzta, halasztotta a telefonálást. „No de majd ma délután, az ebédszünetben. Akkor biztosan felhívom.”- biztatta magát, miközben az öngyújtóját keresgélte a táskájában, és maga elé képzelte a nagynénje arcát. Ha Terka néni veszi fel a telefont, első kérdése úgy is az lesz, hogy mit álmodtál? Mindig azt szokta válaszolni, hogy semmit. Legtöbbször így is volt. Mostanság azonban gyakran álmodik arról, hogy egy kulcstartót tart a kezében, keresgél a kulcsok között. Érdekes, hogy ebben a visszatérő álomban, mindig ugyanazt a kulcstartót látja. Jelenthet ez egyáltalán valamit? – motoszkált benne a gondolat. Van egyáltalán jelentése az álmoknak? Terka néni, vajon mit mondana erre? - mosolygott magában, és el is döntötte, hogy most nem fogja a kérdésre azt válaszolni, hogy semmit. Az irodából mindenki elment ebédelni. Éva maradt csak, mert hozott magával egy sonkás szendvicset- salátával. Most ezt kívánta, nem akart meleg ételt. Cigaretta sem kellett, csak az öngyújtóval babrált… aztán egy mély sóhaj után hívta a számot. Sokáig csengett…

- Haló… te vagy az anya?

- Igen, én vagyok Évikém. De jó, hogy hívtál, már aggódtam.

- Ugyan, anya! velem nem történik semmi… Te hogy vagy? Illetve hogy vagytok?

- Jól, hála Istennek. Terkával jól megvagyunk. Kiülünk a kertbe a hintaágyba és úgy diskurálunk mindenről. Képzeld el, hogy a volt barátnőd, tudod, a Saci menyasszony lett. Sosem találnád ki, hogy ki a vőlegénye

- Majd mindjárt megmondod… anyukám…- nevette el magát Éva.

- Persze, mondom is.. hát a szomszéd Marci.

- De hát az sokkal fiatalabb, mint a Saci… talán néggyel is alattunk járt a suliban.

- Ugyan már, kislányom, mit számít az ma már?

- Mit számít? Zsombor csak egy évvel volt fiatalabb, mégis hogy tiltotta szegény apám. Azóta sem szerettem senkit…

Aztán egy pillanatra meg is állt a beszédben. Valamit ugyan még mondott az anyja, de nem figyelt rá. Hirtelen eszébe jutott valami. Zsombor kulcstartója. Amikor először mentek fel Zsombor szobájába…

- Na átadom a telefont a Terkának! – szóltak a vonal másik végén…

- Szia Évácska! De jó, hallani a hangod, mikor jössz haza, anyád már alig várja!

- Csókolom Terka néni! Hamarosan hazamegyek, de ne árulja el az anyunak. Meglepetés lesz…

- Jól van. Mit álmodtál? Meséld el, gyorsan, de nehogy azt mond megint , hogy semmit- nevetett az asszony.

- Nem mondom, mert mostanában mindig kulcsokkal álmodom. Mit jelent ez Terka néni? Maga biztosan tudja…

- Ne kuncogj te lány, mert hallom ám… Hátha kulcsokkal álmodtál, akkor bizony azt jelenti, hogy megtudsz valami titkot, aminek örülni fogsz. Valami jó fog veled történni…

Még váltottak néhány mondatot, pár percet még az anyukájával is beszélt, de már alig várta, hogy letegye a kagylót. Nem is gondolt arra, mit mondott Terka, csak az a kép villant az eszébe, amikor Zsombor kétszer is leejtette a kulcstartóját az ajtó előtt. Mintha ezt a kulcstartót látta volna álmaiban. Egy kicsi bagoly volt rajta. Zsombor nagyon szeretett olvasni, ezért vette neki a nővére, aki később életét vesztette egy balesetben. Nem tudott szabadulni a gondolattól… mi lehet most Zsomborral, aki külföldre ment tanulni. A gondolataiból a főnöke ébresztette fel, aki kérte, hogy a vezetői pályázatokat délután vigye be, majd hozzá. De csak azokat, amelyek érdemlegesnek számítanak. Aztán együtt döntenek majd.

Jó néhányat átnézett már, de eddig csak kettőt talált, akik megfeleltek a követelményeknek. Egyik építési cégükhöz kerestek mérnököt. Még négyet kellett átnéznie. Miközben a pályázatokat sorba rakta, a lélegzete is elállt. Az egyik pályázó Baranyai Zsombor … és minden követelménynek megfelelt. Nem volt kérdéses, kit fog javasolni… hiszen a családi állapotához az volt írva, hogy nőtlen. Talán egy új fejezet kezdődhet, és lehet, hogy Terka néninek mégis igaza volt?

 

 

2020.július

 

Íródott... Józsa Mara blogjába, Kulcstartó témaként.