Szirmok

 http://archive.org/details/Hettorony_felolvasoest_2008_aprilis_27

Mosolyoddal

Elcsipkézett harag marja torkomat
elhagyott, megfonnyadt tegnapok sarkaiban.
Hideg tapaszt gyűrt számra az éj,
s a novemberi köd ölében
korhadnak a szavak.
Hatalmas kendőjét leteríti a tél,
elfedi hazug arcát a pinceszagú ősznek.
Bennem még eltitkolt mondatok időznek
lehajtott fejjel a csendre hallgatok.
Fáradtan dőlnek el a bátortalan pillanatok -
Kezedért nyúlok
s nem találom…
Hiányodtól sírva ébred fel az álom.
Betokosodik a szenvedély
s a napokat is lassan számolni kell...
Majd úgy megyek el
ahogy jöttem -
barátságtalan ködben,
egyedül, szótlan…
lelkembe betonozott mosolyoddal

2007.12.01

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat