Szirmok

Köszönöm, hogy apró szirmaimat észrevetted...

Zene ihlette: 

 

 

Őrizetlenül hagyott álmokba folytak az ősz kontúrjai, 
édes-búsan dúdoló húrjai, fájdalmat vonszolnak a magányos lélek riadt tekintetére. 
Nem sír. Mindent kibír. Valaha szivárványt rajzolt az égre a nevetés. 
Ha megszületne a feledés, mély, csellóhangján morzsolná szét a csendet, ami makacsul, kíméletlenül megjelenik minden este a csillagok alatt.
A Göncölszekér sem halad. Mozdulatlan a pillanat. 
Más volt, amikor még csipkeruhában ölelt át minden hajnalt. Most templomba jár…
Ha őrülten fáj az ősz illatú magány, egy dalt játszik el… az öreg zongorán…

 

 

( egy játékban vettem részt ... Zengő ...  elnevezéssel.  Adott volt egy  zenei mű , amire ki-ki a saját hangján reflektált. Én így.. ahogy fentebb olvasható. 

 

 

2014. aug . 26. 

 

 

http://7torony.hu/content.php?c=56903

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 121
Tegnapi: 228
Heti: 1 589
Havi: 4 618
Össz.: 443 170
Oldal: 136. Mély, csellóhangján...
Szirmok - © 2008 - 2018 - rojtok.hupont.hu