Szirmok

Játékszer 

Játékszere lettem  én a szélnek,

felkapott, de mégsem vitt tovább..

játékszer sem voltam az apámnak,

eldobott, mint egy elégett gyufát.

 Anyámnak is  hulló levél lettem,

 télnek adott, fázott kis kezem…

egy  kék szemű angyal jött el értem,

s melengette  fagyott tenyerem..

Volt egy fiú, aki szépnek látott,

hóesésben  magához ölelt

aztán mégis másnak vitt virágot

egy nyári éjjen vele ünnepelt…

Egy valaki  csak kavicsnak tartott,

megtiporva kővé görgetett,

a hitemet  már szitaporrá fújták

sötét szárnyú hideg fellegek…

1996.

( 2007. 04. 16 - interneten való megjelenés ideje) 

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat