Kérdés 

 

Tudom, nem kellene, hogy fájjon..

De fáj!

Hogy maradnom még mindig muszáj!

A madarat irigylem, ahogyan repül,

én csak a lépcsőn ülök most is egyedül

és kapaszkodom egy fénylő holdsugárba

arra várva ,

tán utat mutat nekem,

hol az a hely, ahol békémet meglelem.

Vagy talán ez is csak varázslat..

s az ördögök a lelkemben tanyáznak,

kacagnak hangosan?

Mi ez a félelem?

Ezerszer kérdezem magamtól

választ nem kapok.

Tipródnak bennem a gondolatok.

Miért nem csendesül hát a lelkem,

miért kellene bárhova is mennem?

Mert az otthonom nem lehet csak egy ház,

ahol léptemre pusztán ebem vigyáz...

Hát akkor hova tartozom?

Hol van az én otthonom...

s hova kell engem majd eltemetni?

Ahol gyermek voltam, onnan már eljöttem..

s itt, ahol majdnem gyökeret vertem

már csak testemmel vagyok.

Oh, Uram ! ....Mondd akkor most hova tartozom

s kihez?

Nem felelsz? Te sem tudod?

Nézed, ahogy kezemet összekulcsolom..

s a vívódást az arcomon.

Már nem vagyok sehol

sem földön, sem égen.

A lépcsőn ülve még mindig azt kérdem:

Hol van az otthonom?

Aztán a lekvárt kevergetem..

a kérdésről egy percre megfeledkezem

valaki éppen csengetett.

ide jött, mert engem keresett....

 

2009

 

 

 

Oldal: 188.-Kérdés ( vers)
SZIRMOK- Ruder Jana írásai- fotói - © 2008 - 2026 - rojtok.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat