Szirmok

Amikor megszülettem
erősen fújt a szél,
Nem volt a fákon már,
sehol  falevél.

Zokogott a felhő, 
eltakarta a Napot,
Az égen csak néhány 
fázó csillag pislogott.

Amikor megszülettem, 
nem várt senki sem,
Hideg füst gomolygott 
a kéményeken.

Madárdal nem szólt, 
s nem nyílott virág,
Fekete csend szorongatta 
a kis szülőszobát.

Amikor megszülettem, 
nem voltak szavak, 
Puha meleg könnyek, 
csak tátogató falak.

Kis kezemet nyújtottam: 
Megjöttem, itt vagyok!
Sűrű köddé váltak 
lelkemből a sóhajok.

1998.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat