Szirmok

Ma már...

                     ( egyszerű, spontán írt vers)

Le kellene írnom, mint korábban tettem

ha valamit erősen, és mélyen éreztem…

Amikor úgy fájt még az is, ha nőtt a falevél,

s mikor hálás voltam a kedves szavakért…

Amikor a csendre olyan nagyon vágytam

s mikor boldog voltam, mert gyerekmosolyt láttam…

Mikor a hazugságoktól megrepedt a lelkem

s amikor ültem egyedül… darabokra törten

Amikor mély sebeimet jól összeférceltem,

a nagy görbületből felegyenesedtem…

Színes palettákra festettem szavakat

fényüket vesztették már a  sok  évek alatt…

Ma már csendesen szemlélem a világot

sokszor simogatom meg  kertemben a virágot

gondolatban ezerszer  átölelem a Napot

éjszakába nyúlva nézek  egy   csillagot…

Nekem  a tavasz  is lágyan ringó ének

madárdalos hajnal, ébredező rétek…

Ma már szelídebben, elhalkulva élek

kincsekké válnak bennem az emlékek.

2023. 03. 31.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat